Mi történik, amikor egy történetet nem kérdésekkel, hanem ízekkel próbálunk előhívni?
Van egy különös pillanat, amikor egy íz nem egyszerűen emlékeztet valamire, hanem visszarepít egy elfedett helyre, egy emberhez, egy régi nyárba, egy érzésbe.
Réti Nóra ezen az estén nem hagyományos riportot készít Pokorny Liával. Négy különböző ízemlékből indulnak ki, amelyek személyes történeteket és régen elfeledett pillanatokat hívhatnak elő.
Az emlékekből történetek születnek.
Az emlékekre Bárnai Péter színművész és Sipos Gábor Gergő csellóművész a nézők előtt, az adott pillanatban spontán reagálnak: a történetekből színház, irodalom és zene születik.
Semmi nincs teljesen előre megírva. A művészi reakciók abból születnek, ami ott és akkor történik.
Közben Sárközi Ákos egy hatalmas asztalon folyamatosan építi fel az este gasztronómiai lenyomatát. Lia mesél, a történetre megszületik a színházi és zenei reakció, és mindez formát ölt ételekben, színekben, textúrákban, illatokban és ízekben.
Az este végére egy közel 4 méteres, kortárs festményként ható, teljes egészében ehető műalkotás születik.
Melyet a nézők a végén nemcsak megcsodálhatnak, hanem meg is kóstolhatják Pokorny Lia emlékeinek lenyomatát.
